A Petőfi Irodalmi Múzeumban 2018. szeptember 10-én „Múzeumok a pedagógusokért” címmel egy 21 állomásos rendezvény keretén belül tartották meg a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ (MOKK) a „Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek” című projektjének bemutatóját. Az esemény bevezetőjében Erlitz János, a PIM főigazgató-helyettese felhívta a figyelmet az idén nyáron megújult adatbázisra, ahol 550 múzeum múzeumpedagógiai programjaiból, kiállításaiból lehet válogatni. (http://mokk.skanzen.hu) Ennek segítségével a pedagógusok nagyon sok információhoz juthatnak. Az eseményen hangsúlyosan kiemelték a velük való kapcsolattartás fontosságát is.
Nagy Magdolna, mb. igazgató érdekességként említette meg, hogy a projekt keretein belül olyan partnereket keresnek, akik együtt tudnak működni a programok népszerűsítésében. Felhívta a figyelmet a Múzeumok Őszi Fesztiválja közösségi rendezvényre, amely sok érdekes programot tartogat a tanároknak és a diákoknak egyaránt. Ezen belül a Tanárok napja rendezvényen (október 19-én) a közreműködő múzeumok a pedagógusoknak mutatják be mindazokat az érdekességeket, foglalkozásokat, amelyeket a pedagógusok is beilleszthetnek a tanmenetükbe.
Megemlítette, hogy nagyon sok múzeum szervez ún. „bőröndmúzeum” programokat, ahol a pályázó iskolák illetve diákok számára megtérítik a felmerülő költségeket, azaz ingyenesen vehetnek részt egyes múzeumi foglalkozásokon.
A már említett Múzeumi a’la carte a legérdekesebb újdonság, ahol régiónként lehet rákeresni a weboldalon a különböző korosztályoknak szánt foglalkozásokra akár tantárgyak, illetve műveltségterületek szerint. Választható az „utazómúzeum” program is, ami házhoz viszi a lehetőséget, azaz iskolákban szerveznek múzeumi foglalkozásokat.
A köszöntők és a projekt bemutatása után a Petőfi Irodalmi Múzeum múzeumpedagógusa mutatta be a gyakorlatban, hogyan találhatunk a korosztály, tantárgy, illetve helyszín alapján megfelelő foglalkozásokat, illetve kiállításokat. Az érdekessége a programoknak, hogy játékokkal, drámapedagógiai foglalkozásokkal tarkítják, élménnyé varázsolják a „szürke” adatokat. A tanult költőóriások megtelnek élettel, egyéniségekké válnak a tanulók szemében. A tankönyvekből a műveket olvashatják a gyerekek, belső fantáziájuk segítségével alkothatnak maguknak egy képet, egy világot a történetről vagy a szerzőről. A programon való részvétel után már sokkal közelebb kerül hozzájuk az alkotó. Bele tudják magukat képzelni abba a korba, amelyben élt. Hiszen az is izgalmas lehet, hogyan mostak pl. Petőfi korában, vagy éppen mivel világítottak. (lásd: Petőfi Sándor élete a tárgyak tükrében)
Az érdekes és nagyon részletes bemutatás után interaktív tárlatvezetéssel bizonyították, hogyan lehet a klasszikusokat újraértelmezni.
A tárlatvezetés Arany János és Petőfi Sándor életét és munkásságát helyezte más megvilágításba. Színes karakterekkel jelentek meg az életútjuk egyes részletei. Az Arany János kiállítás egyik oldalon megidézte a szöveges világot, másik oldalon a hivatást és közelebb vitt minket a költő személyéhez. Egyik oldalon a város, másikon a természet szépségei, a „búvóhely” (Margitsziget). A kiállítást színessé teszik azzal, hogy közben is kapnak a diákok rajzos illetve drámapedagógiai feladatokat.
Tudom, hogy a múzeumlátogatás sokáig arról szólt, amiben még – gyerekként – nekem is volt részem: megérkeztünk a bejárathoz, és 2 óra múlva ugyanott volt a találkozó. Hogy addig mivel töltöttük az időt? Ki, amivel akarta.
Ma a múzeumok már mást jelenthetnek: élményt, játékot, tartalmas kikapcsolódást, pedagógusnak és diákoknak, amelyet ez a projekt méltán hivatott megvalósítani.
Szerző: Tihanyi Rita
